(Bella szemszög)
Fent ültem Edward szobájába kipihenni a "vásárlás fáradalmait". Egyszer csak Alice sikítására lettem figyelmes. Nem mentem volna le, ha Carlisle le nem hív. Így aztán lementem a nappaliba, ahol Alice és Edward le voltak dermedve. Megijedtem. Alice mindig élettel teli volt. Sosem foglalkozott a rossz dolgokkal. Csak a boldogságra koncentrált.
-Edward, Alice! Drágáim elmondanátok, hogy mi történt, amiért így lefagytatok?- kérlelte őket anyánk.
-Mondjátok már valamit az Isten szerelmére! Nagyon megijesztetek így!- üvöltöttem kikelve magamból.
Edward volt az első, aki "felébredt".
-Alice látta, ahogy Bella átváltozik vámpírrá.
-És ezzel mi a baj?- kérdezte Emmett.
-Az, hogy egy nomád ismeretlen, szőke hajú férfi és egy vörös hajú nő változtatja át.
Az egész család lefagyott. Egyedül Carlisle volt az, aki megtudott szólalni.
-Érdekes. Nem tudom, hogy mit tegyünk.
-Mi se.- mondtuk kórusban.
-Lehet, hogy meg kéne várni, amíg Alicenek lesz egy újabb látomása.
* * *
Hetek teltek el azóta és nem volt semmilyen látomás. Úgy gondoltuk elmegyünk egy kicsit kirándulni a hegyekbe. Esme csomagolt nekem szendvicset és Alice pedig bepakolta mindenki túrázós ruháját. Úgy gondoltuk, hogy több napra megyünk. Elindultunk.
Épp kiértünk a rétre, ahova egyszer Edward hozott mikor rossz kedvem volt. A földet néztem és közben Alice beszélt valami új ruhakollekcióról. Aztán a beszélgetések és a susmorgások abba maradtak. A Cullen család előre nézett. Én is felemeltem a fejem. 2 méterre tőlem 4 vörösen izzó szempárral találtam szemben magam.
Sziasztok! Yoopi vagyok és egy kis ideig én fogom feltenni a frisset. Nem sookára Nessie is tud majd jönni, de addig is remélem élvezni fogjátok. /Persze Ő írta, csak én gépeltem!/
